Korábbi előadásaink

Így vagy úgy
Képzeld el, hogy Lucifer teremtette a Földet! Érdekes felvetés, nem igaz?
Csakhogy mindenki az Úrnak tulajdonítja ezt a cselekedetet. Most azt képzeld el, hogy ők ketten fogadást kötnek, miszerint egy ember el tudja fogadtatni az egész világgal, hogy Lucifer a Teremtő.
Vajon sikerül? Mindenki tisztességesen játszik? Ki fog nyerni végül? Így vagy úgy, de a végére minden kiderül!

Bűnös lelkek éjszakája
A Genéziusz Színház a tavaly indított hagyományt folytatva jótékonysági gálaestet szervez rászorulókat segítő szervezetek, egyesületek számára.
Idén a bevétel teljes összegével a Szent-Györgyi Albert Gyermekgyógyászati Klinika Onko-Hematológiai Osztályát támogatjuk.
Ez alkalommal témának a horror és krimi világát választottuk. A gála műsorában találkozhatunk klasszikus rémtörténettel, híres nyomozóval, hírhedt bűnözőkkel, de még vérszívó vámpírokkal is.
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk.

Isten a vádlottak padján
A történet középpontjában zsidó foglyok állnak, akik utolsó éjszakájukat töltik Auschwitz egy hideg barakkjában. A halálraítéltek kétségbeesetten próbálnak értelmet keresni a haláluknak, ám amikor egy részük úgy dönt, hogy vádat emel Isten ellen a szenvedés és az áldozatok millióinak csendes hozzájárulásáért és a távolmaradásáért, a foglyok megkérdőjelezik Isten iránti hitüket és megpróbálják megérteni a szenvedésük és az embertelenség olyan mélységeit, amelyekkel a náci koncentrációs táborban szembesülnek.
Az érzelmileg is kihívást jelentő és az emberi lélek és az isteni igazságosság iránti keresés kérdései mély gondolatokra késztetnek és elgondolkodtatnak a vallásról, erkölcsről és emberi szenvedésről, és lehetőséget adnak a nézőknek arra, hogy saját elképzeléseiket és meggyőződéseiket is megvizsgálják.

„Erős légy!” Jótékonysági Gálaest
A Genéziusz Színház hagyományteremtő jótékonysági gálaestet szervez rászulókat segítő szervezetek, egyesületek számára.
Idén a Szivárvány Autizmus Közhasznú Egyesületnek ajánljuk a jegybevétel teljes egészét.
Első alkalommal a mesék és filmek világába kalauzoljuk el nézőinket. Felcsendülnek jól ismert mesék dalai, megelevenednek klasszikus és szerintünk érdemes filmek jelenetei.
A gálaestet 14 éven felülieknek ajánljuk.

Szabadságkarám
Nagyjából minden generációra jut egy háború, egy elnyomó rendszer, valahol a világban. Nemzedékek tanulnak meg túlélni. Lázadni, ha kell. Újabb és újabb kultúrák alakulnak ki, ahogyan az újabb generációk értelmezik a szabadságot. Akár az utcán, akár a képernyők szűrőjén át.
„Most itt állunk a szabadságkarámban. És újra árvák vagyunk.” (Pethes Mária)
Az esten, többek között az alábbi kortárs szerzők műveiből válogattunk:
Bánóczi Beáta, Erdős Virág, Faragó Nóra, Horváth Eve, Kőhalmi Ildikó, Pethes Mária, Saáry Éva, Bajtai András, Déri Balázs, Gyárfás Endre, Irlanda Kristóf, Irlanda Máté, Olty Péter, Szélpál Árpád

Bölcs Náthán
A Jeruzsálem alatt harcoló német kereszteslovagok egy csapata arab fogságba esik. Mindannyiukat kivégzik – egyetlen ember kivételével, akinek arcán Szaladin szultán fölfedezni véli rég eltűnt öccsének vonásait, s ezért futni hagyja. A csodával határos módon megmenekült lovag véletlenül tanúja lesz egy tűzvésznek, és így alkalma nyílik, hogy élete kockáztatásával kihozza a házból Náthánnak, a gazdag kereskedőnek egyetlen leányát, Rechát. Szaladinnak pénzre van szüksége a háború folytatásához, s Náthánt szemeli ki hitelezőjéül. A bölcs kereskedő lekötelezettnek érzi magát, hiszen ha Szaladin nem kímélte volna meg a keresztest, Recha is elpusztult volna a tűzben.

Tartuffe
Orgon, egy jómódú francia polgár, akinek otthonába befurakodik egy látszólag mélyen vallásos „vendég”, Tartuffe. A ház „ura” és annak édesanyja teljes befolyása alá kerül, tisztelettel és imádattal tekintenek rá. Ám a család többi tagja koránt sincs elraggadtatva Orgon újdonsült barátjától, hamar átlátnak Tartuffe cselszövésein, de Orgont és anyját nem tudják meggyőzni arról, hogy a férfi egy csaló.
A Tartuffe a képmutatók zsarnoki uralmára világít rá, mely mások hitével, hiszékenységével és megvezetésével él vissza. Napjainkban is aktuális, hiszen, egy olyan viselkedésmód ábrázolása válik elítélendővé, ami ma is az. (Vagy annak kellene lennie).

A szegedi boszorkányok
1728. július 23-án, tizenkét embert égettek meg Szegeden. Tizenegyet élve, a tizenkettediket előzőleg, kegyelemből lefejezték, és csak a holttestét vitték a máglyához.
Az 1720-as évek rettentő nyugtalanságot hoztak Szegeden. Nagy volt a nyomor, megnőtt a csavargók, koldusok száma. A szegediek és a betelepülő szerbek, horvátok és németek között gyakoriak voltak az összetűzések. A szegedi magisztrátusnak is akadt gondja bőven. Ahhoz, hogy a szegedi nép legeltethesse a jószágokat, ki kellett bérelniük a kun pusztákat. Megnehezítette a dolgukat, hogy a város akkoriban nem tartozott a kancellária fennhatósága alá, s láthatóan ragaszkodott, szabad királyi város címéhez.

Ex
I. Sancho, Alturia királya megunva az uralkodással járó konvenciókat, puccsot szervez saját maga ellen. Néhány nappal később, már Monte Carloban éli gondtalan életét. Igen ám, de mihez kezdjen egy király, aki semmihez sem ért? Természetesen szélhámosnak áll.
Szerb Antal, saját regényéből, a VII. Olivérből írta az EX-et. A történet egy komikus identitásjáték, amiben egy bohó, ifjú királynak meg kell tanulnia felelősséget vállalnia a népéért.

A hószárnyú pillangók principiuma
A Hószányú pillangók világa olyan világ, ahová bárki eljuthat méregdrága belépő nélkül. Ide elég egy jókor kimondott biztató, őszinte szó, egy mosoly, a másik ember felé fordított tiszta tekintet. Ha nem csak a felszínes dolgokra összpontosítjuk a figyelmünket, és a fülünk meghallja, a szemünk meglátja, értelmünk felfogja a mindenben elrejtőző lényeget, akkor szétoszlik a hamis, rózsaszínű köd, és kitűnik mögüle a valódi, a szép, az igaz, az érték, a lélek, az ember. Az ember, aki képes a változásra, aki belátja gyarlóságait és meg tudja vallani bűneit, aki nem hibákat keres, aki alázattal segít, épít, szolgál ott, ahol kell, aki az ellene fordulóknak is kezet nyújt és megbocsát.
A rendezvény, az Ünnepi könyvhét keretében valósul meg.

Bálaműsor
A Genéziusz Színház második évadát zárja. Az elmúlt két év után azonban elérkezett a vízválasztó időpont. Hogyan tovább? Van-e jövőnk? Olyan fiatalok dolgoznak a csapatban, akiknek szívügyük a színjátszás, szabadidejük drága pillanatait áldozzák fel, hogy esténként, a nézőknek mosolyt csaljanak az arcukra, elgondolkoztassák, szórakoztassák. Az elmúlt két évadban szoros barátságok, kapcsolatok alakultak ki. A személyek formálódtak, jó irányban fejlődnek, nem csak színpadon, de az életben is jobban megtalálják a helyüket. Ezek a fiatalok szeretnék folytatni azt, amit elkezdtek. Az elmúlt két évad egy könnyed, ám közel sem könnyű időszak volt. Hét bemutató, kabaré összeállítások, zenés műsorok, verses előadások, ami munkánk nyomán maradt. Tanulni, fejlődni és játszani vágyunk. Erről szól, az évadzáró vidám estünk!

Halál meg a többiek, avagy a mumusok már a spájzban vannak
Minden embert foglalkoztat a halál témája. Valakinek a totális véget jelenti, másoknak misztikum, esetleg átjárót egy másik világba. A legtöbbünkben pedig félelmet kelt. Írók tucatjai feldolgozták – ha élhetünk ezzel a kis szójátékkal: boncolgatták – a témát.
Ezekből a művekből szemezgettünk, s végül kiválasztottuk azokat a jeleneteket, amik nem veszik teljesen komolyan a kérdéskört. Nevessünk együtt a vén kaszás arcába! Az esten több olyan szituációt láthatnak, amiben fontos szerepet kap a halál, sőt, az Önök szeme láttára manifesztálódik is a színpadon. Persze nem egészen abban a népi hiedelemben, amitől nap mint nap rettegnünk kell. Woody Allen, George C Chesbro és Stephen King művei alapján.

Csillag az éjszakában
Bujdosók ülnek a rőzsetűz mellett, valahol az erdélyi havasokban. Mindegyikük elvesztette mindazt, ami értelmet adott életének. Családot, otthont. Hamarosan azonban látogatók érkeznek, és mindannyiukban újraértelmeződik az, amit gondoltak a világról. Az előadás nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. A mi értelmezésünkben, ez az előadás arról szól, amiről nagyon sokan megfeledkezünk. Hogy mindenki ember, ideológiától vagy származástól függetlenül.

Elnémulás
A népet elnyomók halálra ítélnek egy asszonyt, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét.
„Történik napjainkban, bárhol, ahol létében van fenyegetve egy nyelv, s benne: az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája.”
„A darab komponálása közben gyakran kérdeztem magamtól, hogy melyik földrészen élt az a nép, amelynek utolsó pillanatait látjuk. Észak- vagy Dél-Amerikában? a Kaukázusban vagy Szibériában? valahol Közép-Európában? netán Afrikában? – hiszen az a párizsi egyetemista lány, a magyar szakosok színjátszócsoportjának tagja, aki szerepet kért tőlem, elefántcsontparti volt. Játszódhatik e darab bárhol a földgolyón – sajnos. Mindenütt, ahol egy nép lába alatt a multik olajat vagy uránt sejtenek, ahol kivágják az őserdőket, s ahol a mészárszékben éppen most mérik ki az utolsó bölények, az utolsó delfinek és angyalok húsát.”

Dorian Gray tükörképe
Oscar Wilde regényéből, Kosztolányi Dezső fordítását felhasználva írta: Kun Áron.
Oscar Wilde klasszikus regényének hőse, a gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, Dorian Gray megszállottja annak a gondolatnak, hogy örökké fiatal és szép maradjon, s ezért még akár a lelkét is eladná. Miután az egyik barátja megfesti portréját, a fiú csak azt fájlalja, hogy az ő szépségét az élet és az idő hamar lerombolja majd, míg a képe örök marad, s azt kívánja, hogy bárcsak ez fordítva lenne.
Estünkön, a mű, a művész, és a szemlélő találkozik a színpadon. Három ember története elevenedik meg, kik saját sorsuk pecsétjévé váltak.

Nem mi kiáltunk… – verses összeállítás
Kiáltások. Öröm, bánat, félelem, bűn és megannyi téma, melyet feldolgoztunk és egy kiáltásban megmutatunk. József Attila és Juhász Gyula verseit válogatták össze a társulat tagjai. Azokat melyek közel állnak hozzájuk, mond nekik valamit. Ebből született meg ez az összeállítás.

Zárt tárgyalás
Három idegen egy szobába kerül — bár maguk sem tudják, miért. Ahogy telik az idő, elkezdődik közöttük egy macska-egér játék, amit nehezít az a tény, hogy nincs mód szabadulásra. Mindannyiuk lelkében szörnyű titkok rejtőznek.
Sartre drámája filozofikus és abszurd játék, mely az emberi lélek legmélyebb bugyraiba hatol, abba a pokolba, ahonnan nincs menekvés. Sorsok, bűnök, pillantások, tükrök — kén, máglya és rostély nélkül.
„A pokol — az a többiek.”

Tévedések Összjátéka – Rejtő Jenő nyomán
… Az élet néha humoros helyzeteket produkál.
Mi történik, ha egy pesti fogorvos félrelép, és az áldozatul esett hölgy megjelenik az orvos lakásán? Vagy a rég holtnak hitt férj hazatér és feleségét egy másik férfi karjaiban találja? Hogyan lesz egy egyszerű, szegény irodistából, tévedésből cégvezető? Mi történik, ha egy hamis tanú, véletlenül, másik tárgyalásra megy be? Megannyi helyzetkomikum, melyen jól szórakozhat a kedves néző, ha megnézi „A tévedések összjátéka” című, Rejtő Jenő művei alapján összeállítottt estet.

Good day today!
„Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja.” (Illyés Gyula)
Gyerekbántalmazásnak nevezzük, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül.
A gyermekbántalmazás magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, vagy hanyag bánásmódot, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon vagy a hatalmon alapul.

Sanzon Izé
A kabaré műfaj halhatatlan. Mindenki ismeri Karinthy Frigyes, Nóti Károly vagy Rejtő Jenő jeleneteit. Kevés azonban az olyan est, amiben modern, mai kabarészerzők jeleneteit láthatja a publikum. A Sanzon Izé (szójáték, a francia Champs-Élysées-ből ered) a klasszikusok mellett, a mai, aktuális jeleneteket is hivatott bemutatni. Olyan művek is kerülnek bemutatásra, amiket eddig sehol sem láthattak a nézők, többek között Hajdú Róbert és Horváth István írásai is.

ELEFÁNT/ember
Ez a történet a különbözőségekről szól. Arról, amit ma óvatosan elkerülünk. Nem beszélünk róla, mert különbözni másoktól, tabu. A társadalom rákfenéje, a pénz-, a hatalom-, a marketing szőtte világunk. Nap, mint nap szembetaláljuk magunkat az erőszakosabbnál erőszakosabb reklámokkal.
Ne gondolkozz, csak legyél fogyasztó!
Ne légy más, mint a többiek, mert akkor selejt vagy! Légy olyan, mint mindenki! Könnyebb egy csordát irányítani? Hát persze! Könnyebb, ha irányítanak minket? Naná! De érünk-e el valamit azzal, ha eszközei vagyunk, egy globális „Szexi vagy nem?” játéknak?
Ez a történet az önzésről szól. Arról, hogy hogyan használnak.
Az ELEFÁNT/ember igaz történeten alapszik. Mondanivalója, nem csak korában, a 19. században, de most is aktuális.

A mumus
Vannak dolgok, amiket csak a szemünk sarkából látunk. De talán jobb is így…
Egy zaklatott férfi érkezik Dr. Harper pszichiáter rendelőjébe. Az illető súlyos esetnek, zavart elmének látszik. Elmondja, hogy ő csak azért jött, hogy a gyermekei haláláról beszéljen. A gyermekei haláláról, akiket állítólag a Mumus ölt meg…

Mi a szitu? – improvizáiós est
Improvizáció, vagyis rögtönzés. Szereted a színházat? A helyzeteket? Kríziseket vagy a komikumot? Esetlegesen beleszólnál a történet végkifejletébe? Akkor várunk a „Mi a szitu?” című improvizációs estre! A jelentkezés feltétele, hogy a geneziusz.szinhaz@gmail.com-ra írj egy szituációt, szereplőket és helyszínt. Ezekből válogatunk, és áll össze az est.

A teljesség imamalmai
A teljesség imamalmai. A cím talán mindent elmond erről az estéről. Jelzem, TALÁN, de nem biztos. Hiszen az estének is annyi arca van, ahányféleképpen Kőhalmi Ildikó forgatja a szavakat versekké, gondolatokká, érzésekké. A műveket magas fokú intenzivitás jellemzi. Szinte könyörögnek a könyv lapjairól, az értő – de leginkább érző – emberért. Nem kell mégsem azt hinni, hogy a tökéletességgel példálózunk. Szó sincs erről. Nagyon is emberi érzésekről van szó, ám egy teljesen másik világból, a Narancs Galaxisból.

Charley nénje
Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe ás Anniebe, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik. A színdarab az eredeti Brandon Thomas mű alapján kerül színpadra, új dalokkal.

Blám 2013
Történetünk a francia forradalom idején kezdődik egy párizsi kocsmában. Két szélhámos köt szövetséget a könnyebb boldogulás reményében. Ténykedéseik közben találkoznak a forradalom legjelentősebb alakjaival és komolyan befolyásolják azok életét valamint cselekedeteit, ezzel tevőlegesen is beleszólva a forradalom menetébe. Ezek a kalandok rengeteg komikus szituációba sodorják önmagukban is megmosolyogtató hőseinket.

Színészek íróbőrben – beszélgetések a társulat íróival
A Genéziusz Színház színészei bemutatják saját műveiket.
A szerzők saját írásaiknak egy-egy részletét rendezik színpadra az est folyamán és arról beszélgetnek, hogyan kapcsolódik össze a színház, a rendezés, a színészet és az írás az életükben.
A rendezvény, az Ünnepi könyvhét keretében valósul meg.



