Korábbi előadásaink

Tévedések Összjátéka – Rejtő Jenő nyomán
… Az élet néha humoros helyzeteket produkál.
Mi történik, ha egy pesti fogorvos félrelép, és az áldozatul esett hölgy megjelenik az orvos lakásán? Vagy a rég holtnak hitt férj hazatér és feleségét egy másik férfi karjaiban találja? Hogyan lesz egy egyszerű, szegény irodistából, tévedésből cégvezető? Mi történik, ha egy hamis tanú, véletlenül, másik tárgyalásra megy be? Megannyi helyzetkomikum, melyen jól szórakozhat a kedves néző, ha megnézi „A tévedések összjátéka” című, Rejtő Jenő művei alapján összeállítottt estet.

Chioggai csetepaté
Chioggia egy kedves, békés város, Velence mellett. A lakosok szorgosan végzik a munkájukat, az utcákon szerelmesek lófrálnak. Ezt az idillt azonban nagyon könnyű felborítani. Az oka: a sült tök.
Egyetlen árva sült tök képes Chioggiát hangos csatatérré változtatni. A szerelmi civódások és családi összetűzések között, csak Isidoro, a büntetőbírósági jegyző próbál eligazodni, ő sem sok sikerrel, hiszen főhőseink úgy békülnek ki és vesznek össze újra, hogy a szálak még jobban összegubancolódnak.
Carlo Goldoni figurái, bár cseppet sem csendes, de esendő, szerethető emberek, akiknek még meg kell tanulniuk, hogy néha nem árt félretenni a büszkeségüket, hogy boldogok lehessenek.

Rosmersholm
Rosmersholm, nagy múltú, előkelő család birtoka. Johannes Rosmer lelkész, felesége halála után elhagyja hivatását. Új célja, hogy egy politikailag megosztott társadalomban felszabadítsa a lelkeket és az embereket megtanítsa helyesen ítélni. Nem csatlakozik egy eszméhez sem, elutasítja a konzervatívok és a szabad elvűek közeledését is. Segítségére egyedül Rebekka West siet, de még ő sem képes megvédeni Rosmert a támadásoktól. A múltból sötét titkok kezdenek feltörni és a férfi hamarosan gyanú, zsarolások és fenyegetések kereszttüzében találja magát.
És egyre fenyegetőbben közelednek a rosmersholmi fehér paripák is.

„…az égre írj, ha minden összetört!”
Radnóti Miklós, 1937-ben emlékezett meg egy rövid versben, Federico García Lorcáról. García Lorcát 1936-ban végezték ki a fasiszta erők, és néhány évvel később, ugyanez a sors várt Radnótira is.
A költészet napja alkalmából, a XX. század két olyan költőjének életművéből válogattunk, akik alapvetően meghatározták korukat és művészetüket. Az előadás nem rendhagyó irodalomóra. Nem hivatott életpályát bemutatni, de néhol összecsengenek a sorsok, a pillantások, a boldogságok és a tragédiák.
Két költő, két sors, két lövés, egy est.

Casting/Allotrópia
Casting: Egy stáb éppen szereplőválogtást tart egy szappanoperához. Az érdekek egymásnak feszüléséből azonban még senki sem tudja pontosan, hogy mit nyer. Karriert, megváltást, vagy családot.
Allotrópia (nagyon kamara darab): A válás sosem könnyű, főleg ha az egyik fél nem szeretné. De mi történik, amikor egy harmadik személy is okozhatta a helyzetet? Vagy egyáltalán nem erről van szó?
Vajon megbeszélhetőek a dolgok higgadtan vagy elszabadulnak az indulatok?

Lélekcseppek – A hazai LMBTQ+ irodalomról
2018. június 16-án jelent meg a „Szivárványálom könyvek” első antológiája, a „Lélekcseppek”. A kiadó célja az, hogy ismertebbé, elfogadottabbá tegye a hazai LMBTQ irodalmat.
A „Lélekcseppek” megjelenése és a közelgő előbújás napja (október 11.) alkalmából, irodalmi estre várunk minden érdeklődőt. Az est első felében a Genéziusz Színház társulata olvas fel a kötetből, utána pedig alkalom nyílik egy kötetlen beszélgetésre is a „Lélekcseppek” két szerzőjével, Betty Foresterrel és Sam Wilberryvel, a könyvről, a hazai LMBTQ irodalomról, illetve az írás fontosságáról.
A beszélgetést, Horváth István vezeti.

Bernarda Alba háza
Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Férje halála után nyolc éves gyászt rendel el. Ebből a bezártságból azonban csak a házassággal lehet szabadulni, viszont a faluban egy férfi sem akarja feleségül venni a lányokat. Csak a legidősebbnek, Angustiasnak akad kérője, az is csak a hozomány reményében. Hamarosan felszínre törnek az elfojtott indulatok, az évekig elhallgatott gyűlölet és féltékenység, a ki nem mondott titkok.
Federico García Lorca drámája a spanyol falvak színterében boncolgatja jelen korunknak is aktuális kérdéseit, a feminizmust, a társadalmi, családi konvencióknak való megfelelés nehézségeit, a kiútkeresést. Mit tehet egy nő, akinek özvegyként kell összetartania egy családot? Mit tehetnek azok a nők, akik sosem lehetnek boldogok? Szembeszállhatnak-e a hagyományokkal és az elvárásokkal a saját boldogságuk érdekében?

Magánlabirintus
„ez tehát a hely a végső elhatározás helye
személyes bolyongásaim kezdete…”
A Magánlabirintus, Kőhalmi Ildikó negyedik kötete. Mégsem hagyományos verseskötetről van szó, ugyanis egy belső útvesztőben való bolyongás történetét beszéli el, a belépéstől kezdve. Kavics világában azonban nem a fenevaddal való megküzdés a legnehezebb, hanem kijutni a labirintusból. A Magánlabirintus közhelyek nélküli útmutató a szabadsághoz.
„…az elfedett dolgok
labirintusában egyedül leszek és magam”

Virágot Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez sírjára IS
Gyilkosság a kastélyban:
Florestine, a szolgálólány, igyekszik minél előbb eltenni láb alól úrnőjét. Bérgyilkost fogad, azonban a helyszínre érkező férfi meglehetősen furcsán viselkedik. A körülményeket nehezíti még egy idős komornyik, valamint egy titokzatos holttest a szomszédos szobában.
Szeánsz élő adásban:
András, a kissé szerencsétlen férfi hazautazik testvéréhez, Izabellához, aki jósdát vezet. Az egyik pillanatban egy stáb érkezik a jósdába, hogy élő adásban közvetítsenek ördögűzést. Izabella nincs otthon, így Andrásnak kell felvennie a harcot a Gonosszal.
A kérdés már csak annyi: Kicsoda Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez?

Casting
Egy stáb éppen szereplőválogtást tart egy szappanoperához. Az érdekek egymásnak feszüléséből azonban még senki sem tudja pontosan, hogy mit nyer. Karriert, megváltást, vagy családot.

Good day today!
„Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja.” (Illyés Gyula)
Gyerekbántalmazásnak nevezzük, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül.
A gyermekbántalmazás magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, vagy hanyag bánásmódot, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon vagy a hatalmon alapul.

Sanzon Izé
A kabaré műfaj halhatatlan. Mindenki ismeri Karinthy Frigyes, Nóti Károly vagy Rejtő Jenő jeleneteit. Kevés azonban az olyan est, amiben modern, mai kabarészerzők jeleneteit láthatja a publikum. A Sanzon Izé (szójáték, a francia Champs-Élysées-ből ered) a klasszikusok mellett, a mai, aktuális jeleneteket is hivatott bemutatni. Olyan művek is kerülnek bemutatásra, amiket eddig sehol sem láthattak a nézők, többek között Hajdú Róbert és Horváth István írásai is.

ELEFÁNT/ember
Ez a történet a különbözőségekről szól. Arról, amit ma óvatosan elkerülünk. Nem beszélünk róla, mert különbözni másoktól, tabu. A társadalom rákfenéje, a pénz-, a hatalom-, a marketing szőtte világunk. Nap, mint nap szembetaláljuk magunkat az erőszakosabbnál erőszakosabb reklámokkal.
Ne gondolkozz, csak legyél fogyasztó!
Ne légy más, mint a többiek, mert akkor selejt vagy! Légy olyan, mint mindenki! Könnyebb egy csordát irányítani? Hát persze! Könnyebb, ha irányítanak minket? Naná! De érünk-e el valamit azzal, ha eszközei vagyunk, egy globális „Szexi vagy nem?” játéknak?
Ez a történet az önzésről szól. Arról, hogy hogyan használnak.
Az ELEFÁNT/ember igaz történeten alapszik. Mondanivalója, nem csak korában, a 19. században, de most is aktuális.

A mumus
Vannak dolgok, amiket csak a szemünk sarkából látunk. De talán jobb is így…
Egy zaklatott férfi érkezik Dr. Harper pszichiáter rendelőjébe. Az illető súlyos esetnek, zavart elmének látszik. Elmondja, hogy ő csak azért jött, hogy a gyermekei haláláról beszéljen. A gyermekei haláláról, akiket állítólag a Mumus ölt meg…

Mi a szitu? – improvizáiós est
Improvizáció, vagyis rögtönzés. Szereted a színházat? A helyzeteket? Kríziseket vagy a komikumot? Esetlegesen beleszólnál a történet végkifejletébe? Akkor várunk a „Mi a szitu?” című improvizációs estre! A jelentkezés feltétele, hogy a geneziusz.szinhaz@gmail.com-ra írj egy szituációt, szereplőket és helyszínt. Ezekből válogatunk, és áll össze az est.

A teljesség imamalmai
A teljesség imamalmai. A cím talán mindent elmond erről az estéről. Jelzem, TALÁN, de nem biztos. Hiszen az estének is annyi arca van, ahányféleképpen Kőhalmi Ildikó forgatja a szavakat versekké, gondolatokká, érzésekké. A műveket magas fokú intenzivitás jellemzi. Szinte könyörögnek a könyv lapjairól, az értő – de leginkább érző – emberért. Nem kell mégsem azt hinni, hogy a tökéletességgel példálózunk. Szó sincs erről. Nagyon is emberi érzésekről van szó, ám egy teljesen másik világból, a Narancs Galaxisból.

Charley nénje
Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe ás Anniebe, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik. A színdarab az eredeti Brandon Thomas mű alapján kerül színpadra, új dalokkal.

Blám 2013
Történetünk a francia forradalom idején kezdődik egy párizsi kocsmában. Két szélhámos köt szövetséget a könnyebb boldogulás reményében. Ténykedéseik közben találkoznak a forradalom legjelentősebb alakjaival és komolyan befolyásolják azok életét valamint cselekedeteit, ezzel tevőlegesen is beleszólva a forradalom menetébe. Ezek a kalandok rengeteg komikus szituációba sodorják önmagukban is megmosolyogtató hőseinket.

Színészek íróbőrben – beszélgetések a társulat íróival
A Genéziusz Színház színészei bemutatják saját műveiket.
A szerzők saját írásaiknak egy-egy részletét rendezik színpadra az est folyamán és arról beszélgetnek, hogyan kapcsolódik össze a színház, a rendezés, a színészet és az írás az életükben.
A rendezvény, az Ünnepi könyvhét keretében valósul meg.



