„Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja.” (Illyés Gyula)
Gyerekbántalmazásnak nevezzük, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül.

A gyermekbántalmazás magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, vagy hanyag bánásmódot, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon vagy a hatalmon alapul.

A kabaré műfaj halhatatlan. Mindenki ismeri Karinthy Frigyes, Nóti Károly vagy Rejtő Jenő jeleneteit. Kevés azonban az olyan est, amiben modern, mai kabarészerzők jeleneteit láthatja a publikum. A Sanzon Izé (szójáték, a francia Champs-Élysées-ből ered) a klasszikusok mellett, a mai, aktuális jeleneteket is hivatott bemutatni. Olyan művek is kerülnek bemutatásra, amiket eddig sehol sem láthattak a nézők, többek között Hajdú Róbert és Horváth István írásai is.

Ez a történet a különbözőségekről szól. Arról, amit ma óvatosan elkerülünk. Nem beszélünk róla, mert különbözni másoktól, tabu. A társadalom rákfenéje, a pénz-, a hatalom-, a marketing szőtte világunk. Nap, mint nap szembetaláljuk magunkat az erőszakosabbnál erőszakosabb reklámokkal.
Ne gondolkozz, csak legyél fogyasztó!
Ne légy más, mint a többiek, mert akkor selejt vagy! Légy olyan, mint mindenki! Könnyebb egy csordát irányítani? Hát persze! Könnyebb, ha irányítanak minket? Naná! De érünk-e el valamit azzal, ha eszközei vagyunk, egy globális „Szexi vagy nem?” játéknak?
Ez a történet az önzésről szól. Arról, hogy hogyan használnak.
Az ELEFÁNT/ember igaz történeten alapszik. Mondanivalója, nem csak korában, a 19. században, de most is aktuális.

Vannak dolgok, amiket csak a szemünk sarkából látunk. De talán jobb is így…
Egy zaklatott férfi érkezik Dr. Harper pszichiáter rendelőjébe. Az illető súlyos esetnek, zavart elmének látszik. Elmondja, hogy ő csak azért jött, hogy a gyermekei haláláról beszéljen. A gyermekei haláláról, akiket állítólag a Mumus ölt meg…

Improvizáció, vagyis rögtönzés. Szereted a színházat? A helyzeteket? Kríziseket vagy a komikumot? Esetlegesen beleszólnál a történet végkifejletébe? Akkor várunk a „Mi a szitu?” című improvizációs estre! A jelentkezés feltétele, hogy a geneziusz.szinhaz@gmail.com-ra írj egy szituációt, szereplőket és helyszínt. Ezekből válogatunk, és áll össze az est.

A teljesség imamalmai. A cím talán mindent elmond erről az estéről. Jelzem, TALÁN, de nem biztos. Hiszen az estének is annyi arca van, ahányféleképpen Kőhalmi Ildikó forgatja a szavakat versekké, gondolatokká, érzésekké. A műveket magas fokú intenzivitás jellemzi. Szinte könyörögnek a könyv lapjairól, az értő – de leginkább érző – emberért. Nem kell mégsem azt hinni, hogy a tökéletességgel példálózunk. Szó sincs erről. Nagyon is emberi érzésekről van szó, ám egy teljesen másik világból, a Narancs Galaxisból.

Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe ás Anniebe, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik. A színdarab az eredeti Brandon Thomas mű alapján kerül színpadra, új dalokkal.

Történetünk a francia forradalom idején kezdődik egy párizsi kocsmában. Két szélhámos köt szövetséget a könnyebb boldogulás reményében. Ténykedéseik közben találkoznak a forradalom legjelentősebb alakjaival és komolyan befolyásolják azok életét valamint cselekedeteit, ezzel tevőlegesen is beleszólva a forradalom menetébe. Ezek a kalandok rengeteg komikus szituációba sodorják önmagukban is megmosolyogtató hőseinket.

A Genéziusz Színház színészei bemutatják saját műveiket.
A szerzők saját írásaiknak egy-egy részletét rendezik színpadra az est folyamán és arról beszélgetnek, hogyan kapcsolódik össze a színház, a rendezés, a színészet és az írás az életükben.

A rendezvény, az Ünnepi könyvhét keretében valósul meg.