Előadásaink az évadban
Korábbi előadásaink
„Nagy utazás” – 10 éves születésnapi gálaműsor
Társulatunk tíz éves megalakulásának évfordulója alkalmából szeretettel várunk mindenkit, 2021. december 18-án, egy hangulatos időutazásra, ami az elmúlt éveink munkásságát öleli fel.
Emlékezés és ünneplés is ez az időpont, ezért előadásunk első felében az elmúlt tíz év pillanatait elevenítjük fel, a második felében pedig a közös ünneplésé lesz a főszerep. (Természetesen, az újjászületés sem marad ki, számos meglepetéssel várjuk Önöket.)
A gálára a belépés díjtalan, de előzetes regisztráció szükséges.
Chioggai csetepaté
Chioggia egy kedves, békés város, Velence mellett. A lakosok szorgosan végzik a munkájukat, az utcákon szerelmesek lófrálnak. Ezt az idillt azonban nagyon könnyű felborítani. Az oka: a sült tök.
Egyetlen árva sült tök képes Chioggiát hangos csatatérré változtatni. A szerelmi civódások és családi összetűzések között, csak Isidoro, a büntetőbírósági jegyző próbál eligazodni, ő sem sok sikerrel, hiszen főhőseink úgy békülnek ki és vesznek össze újra, hogy a szálak még jobban összegubancolódnak.
Carlo Goldoni figurái, bár cseppet sem csendes, de esendő, szerethető emberek, akiknek még meg kell tanulniuk, hogy néha nem árt félretenni a büszkeségüket, hogy boldogok lehessenek.
Rosmersholm
Rosmersholm, nagy múltú, előkelő család birtoka. Johannes Rosmer lelkész, felesége halála után elhagyja hivatását. Új célja, hogy egy politikailag megosztott társadalomban felszabadítsa a lelkeket és az embereket megtanítsa helyesen ítélni. Nem csatlakozik egy eszméhez sem, elutasítja a konzervatívok és a szabad elvűek közeledését is. Segítségére egyedül Rebekka West siet, de még ő sem képes megvédeni Rosmert a támadásoktól. A múltból sötét titkok kezdenek feltörni és a férfi hamarosan gyanú, zsarolások és fenyegetések kereszttüzében találja magát.
És egyre fenyegetőbben közelednek a rosmersholmi fehér paripák is.
„…az égre írj, ha minden összetört!”
Radnóti Miklós, 1937-ben emlékezett meg egy rövid versben, Federico García Lorcáról. García Lorcát 1936-ban végezték ki a fasiszta erők, és néhány évvel később, ugyanez a sors várt Radnótira is.
A költészet napja alkalmából, a XX. század két olyan költőjének életművéből válogattunk, akik alapvetően meghatározták korukat és művészetüket. Az előadás nem rendhagyó irodalomóra. Nem hivatott életpályát bemutatni, de néhol összecsengenek a sorsok, a pillantások, a boldogságok és a tragédiák.
Két költő, két sors, két lövés, egy est.
Casting/Allotrópia
Casting: Egy stáb éppen szereplőválogtást tart egy szappanoperához. Az érdekek egymásnak feszüléséből azonban még senki sem tudja pontosan, hogy mit nyer. Karriert, megváltást, vagy családot.
Allotrópia (nagyon kamara darab): A válás sosem könnyű, főleg ha az egyik fél nem szeretné. De mi történik, amikor egy harmadik személy is okozhatta a helyzetet? Vagy egyáltalán nem erről van szó?
Vajon megbeszélhetőek a dolgok higgadtan vagy elszabadulnak az indulatok?
Lélekcseppek – A hazai LMBTQ+ irodalomról
2018. június 16-án jelent meg a „Szivárványálom könyvek” első antológiája, a „Lélekcseppek”. A kiadó célja az, hogy ismertebbé, elfogadottabbá tegye a hazai LMBTQ irodalmat.
A „Lélekcseppek” megjelenése és a közelgő előbújás napja (október 11.) alkalmából, irodalmi estre várunk minden érdeklődőt. Az est első felében a Genéziusz Színház társulata olvas fel a kötetből, utána pedig alkalom nyílik egy kötetlen beszélgetésre is a „Lélekcseppek” két szerzőjével, Betty Foresterrel és Sam Wilberryvel, a könyvről, a hazai LMBTQ irodalomról, illetve az írás fontosságáról.
A beszélgetést, Horváth István vezeti.
Bernarda Alba háza
Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Férje halála után nyolc éves gyászt rendel el. Ebből a bezártságból azonban csak a házassággal lehet szabadulni, viszont a faluban egy férfi sem akarja feleségül venni a lányokat. Csak a legidősebbnek, Angustiasnak akad kérője, az is csak a hozomány reményében. Hamarosan felszínre törnek az elfojtott indulatok, az évekig elhallgatott gyűlölet és féltékenység, a ki nem mondott titkok.
Federico García Lorca drámája a spanyol falvak színterében boncolgatja jelen korunknak is aktuális kérdéseit, a feminizmust, a társadalmi, családi konvencióknak való megfelelés nehézségeit, a kiútkeresést. Mit tehet egy nő, akinek özvegyként kell összetartania egy családot? Mit tehetnek azok a nők, akik sosem lehetnek boldogok? Szembeszállhatnak-e a hagyományokkal és az elvárásokkal a saját boldogságuk érdekében?
Magánlabirintus
„ez tehát a hely a végső elhatározás helye
személyes bolyongásaim kezdete…”
A Magánlabirintus, Kőhalmi Ildikó negyedik kötete. Mégsem hagyományos verseskötetről van szó, ugyanis egy belső útvesztőben való bolyongás történetét beszéli el, a belépéstől kezdve. Kavics világában azonban nem a fenevaddal való megküzdés a legnehezebb, hanem kijutni a labirintusból. A Magánlabirintus közhelyek nélküli útmutató a szabadsághoz.
„…az elfedett dolgok
labirintusában egyedül leszek és magam”
Virágot Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez sírjára IS
Gyilkosság a kastélyban:
Florestine, a szolgálólány, igyekszik minél előbb eltenni láb alól úrnőjét. Bérgyilkost fogad, azonban a helyszínre érkező férfi meglehetősen furcsán viselkedik. A körülményeket nehezíti még egy idős komornyik, valamint egy titokzatos holttest a szomszédos szobában.
Szeánsz élő adásban:
András, a kissé szerencsétlen férfi hazautazik testvéréhez, Izabellához, aki jósdát vezet. Az egyik pillanatban egy stáb érkezik a jósdába, hogy élő adásban közvetítsenek ördögűzést. Izabella nincs otthon, így Andrásnak kell felvennie a harcot a Gonosszal.
A kérdés már csak annyi: Kicsoda Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez?
Bűnös lelkek éjszakája
A Genéziusz Színház a tavaly indított hagyományt folytatva jótékonysági gálaestet szervez rászorulókat segítő szervezetek, egyesületek számára.
Idén a bevétel teljes összegével a Szent-Györgyi Albert Gyermekgyógyászati Klinika Onko-Hematológiai Osztályát támogatjuk.
Ez alkalommal témának a horror és krimi világát választottuk. A gála műsorában találkozhatunk klasszikus rémtörténettel, híres nyomozóval, hírhedt bűnözőkkel, de még vérszívó vámpírokkal is.
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk.
Isten a vádlottak padján
A történet középpontjában zsidó foglyok állnak, akik utolsó éjszakájukat töltik Auschwitz egy hideg barakkjában. A halálraítéltek kétségbeesetten próbálnak értelmet keresni a haláluknak, ám amikor egy részük úgy dönt, hogy vádat emel Isten ellen a szenvedés és az áldozatok millióinak csendes hozzájárulásáért és a távolmaradásáért, a foglyok megkérdőjelezik Isten iránti hitüket és megpróbálják megérteni a szenvedésük és az embertelenség olyan mélységeit, amelyekkel a náci koncentrációs táborban szembesülnek.
Az érzelmileg is kihívást jelentő és az emberi lélek és az isteni igazságosság iránti keresés kérdései mély gondolatokra késztetnek és elgondolkodtatnak a vallásról, erkölcsről és emberi szenvedésről, és lehetőséget adnak a nézőknek arra, hogy saját elképzeléseiket és meggyőződéseiket is megvizsgálják.
„Erős légy!” Jótékonysági Gálaest
A Genéziusz Színház hagyományteremtő jótékonysági gálaestet szervez rászulókat segítő szervezetek, egyesületek számára.
Idén a Szivárvány Autizmus Közhasznú Egyesületnek ajánljuk a jegybevétel teljes egészét.
Első alkalommal a mesék és filmek világába kalauzoljuk el nézőinket. Felcsendülnek jól ismert mesék dalai, megelevenednek klasszikus és szerintünk érdemes filmek jelenetei.
A gálaestet 14 éven felülieknek ajánljuk.
Szabadságkarám
Nagyjából minden generációra jut egy háború, egy elnyomó rendszer, valahol a világban. Nemzedékek tanulnak meg túlélni. Lázadni, ha kell. Újabb és újabb kultúrák alakulnak ki, ahogyan az újabb generációk értelmezik a szabadságot. Akár az utcán, akár a képernyők szűrőjén át.
„Most itt állunk a szabadságkarámban. És újra árvák vagyunk.” (Pethes Mária)
Az esten, többek között az alábbi kortárs szerzők műveiből válogattunk:
Bánóczi Beáta, Erdős Virág, Faragó Nóra, Horváth Eve, Kőhalmi Ildikó, Pethes Mária, Saáry Éva, Bajtai András, Déri Balázs, Gyárfás Endre, Irlanda Kristóf, Irlanda Máté, Olty Péter, Szélpál Árpád
Bölcs Náthán
A Jeruzsálem alatt harcoló német kereszteslovagok egy csapata arab fogságba esik. Mindannyiukat kivégzik – egyetlen ember kivételével, akinek arcán Szaladin szultán fölfedezni véli rég eltűnt öccsének vonásait, s ezért futni hagyja. A csodával határos módon megmenekült lovag véletlenül tanúja lesz egy tűzvésznek, és így alkalma nyílik, hogy élete kockáztatásával kihozza a házból Náthánnak, a gazdag kereskedőnek egyetlen leányát, Rechát. Szaladinnak pénzre van szüksége a háború folytatásához, s Náthánt szemeli ki hitelezőjéül. A bölcs kereskedő lekötelezettnek érzi magát, hiszen ha Szaladin nem kímélte volna meg a keresztest, Recha is elpusztult volna a tűzben.
Tartuffe
Orgon, egy jómódú francia polgár, akinek otthonába befurakodik egy látszólag mélyen vallásos „vendég”, Tartuffe. A ház „ura” és annak édesanyja teljes befolyása alá kerül, tisztelettel és imádattal tekintenek rá. Ám a család többi tagja koránt sincs elraggadtatva Orgon újdonsült barátjától, hamar átlátnak Tartuffe cselszövésein, de Orgont és anyját nem tudják meggyőzni arról, hogy a férfi egy csaló.
A Tartuffe a képmutatók zsarnoki uralmára világít rá, mely mások hitével, hiszékenységével és megvezetésével él vissza. Napjainkban is aktuális, hiszen, egy olyan viselkedésmód ábrázolása válik elítélendővé, ami ma is az. (Vagy annak kellene lennie).
A szegedi boszorkányok
1728. július 23-án, tizenkét embert égettek meg Szegeden. Tizenegyet élve, a tizenkettediket előzőleg, kegyelemből lefejezték, és csak a holttestét vitték a máglyához.
Az 1720-as évek rettentő nyugtalanságot hoztak Szegeden. Nagy volt a nyomor, megnőtt a csavargók, koldusok száma. A szegediek és a betelepülő szerbek, horvátok és németek között gyakoriak voltak az összetűzések. A szegedi magisztrátusnak is akadt gondja bőven. Ahhoz, hogy a szegedi nép legeltethesse a jószágokat, ki kellett bérelniük a kun pusztákat. Megnehezítette a dolgukat, hogy a város akkoriban nem tartozott a kancellária fennhatósága alá, s láthatóan ragaszkodott, szabad királyi város címéhez.
Ex
I. Sancho, Alturia királya megunva az uralkodással járó konvenciókat, puccsot szervez saját maga ellen. Néhány nappal később, már Monte Carloban éli gondtalan életét. Igen ám, de mihez kezdjen egy király, aki semmihez sem ért? Természetesen szélhámosnak áll.
Szerb Antal, saját regényéből, a VII. Olivérből írta az EX-et. A történet egy komikus identitásjáték, amiben egy bohó, ifjú királynak meg kell tanulnia felelősséget vállalnia a népéért.
„Nagy utazás” – 10 éves születésnapi gálaműsor
Társulatunk tíz éves megalakulásának évfordulója alkalmából szeretettel várunk mindenkit, 2021. december 18-án, egy hangulatos időutazásra, ami az elmúlt éveink munkásságát öleli fel.
Emlékezés és ünneplés is ez az időpont, ezért előadásunk első felében az elmúlt tíz év pillanatait elevenítjük fel, a második felében pedig a közös ünneplésé lesz a főszerep. (Természetesen, az újjászületés sem marad ki, számos meglepetéssel várjuk Önöket.)
A gálára a belépés díjtalan, de előzetes regisztráció szükséges.
A hószárnyú pillangók principiuma
A Hószányú pillangók világa olyan világ, ahová bárki eljuthat méregdrága belépő nélkül. Ide elég egy jókor kimondott biztató, őszinte szó, egy mosoly, a másik ember felé fordított tiszta tekintet. Ha nem csak a felszínes dolgokra összpontosítjuk a figyelmünket, és a fülünk meghallja, a szemünk meglátja, értelmünk felfogja a mindenben elrejtőző lényeget, akkor szétoszlik a hamis, rózsaszínű köd, és kitűnik mögüle a valódi, a szép, az igaz, az érték, a lélek, az ember. Az ember, aki képes a változásra, aki belátja gyarlóságait és meg tudja vallani bűneit, aki nem hibákat keres, aki alázattal segít, épít, szolgál ott, ahol kell, aki az ellene fordulóknak is kezet nyújt és megbocsát.
A rendezvény, az Ünnepi könyvhét keretében valósul meg.
Bálaműsor
A Genéziusz Színház második évadát zárja. Az elmúlt két év után azonban elérkezett a vízválasztó időpont. Hogyan tovább? Van-e jövőnk? Olyan fiatalok dolgoznak a csapatban, akiknek szívügyük a színjátszás, szabadidejük drága pillanatait áldozzák fel, hogy esténként, a nézőknek mosolyt csaljanak az arcukra, elgondolkoztassák, szórakoztassák. Az elmúlt két évadban szoros barátságok, kapcsolatok alakultak ki. A személyek formálódtak, jó irányban fejlődnek, nem csak színpadon, de az életben is jobban megtalálják a helyüket. Ezek a fiatalok szeretnék folytatni azt, amit elkezdtek. Az elmúlt két évad egy könnyed, ám közel sem könnyű időszak volt. Hét bemutató, kabaré összeállítások, zenés műsorok, verses előadások, ami munkánk nyomán maradt. Tanulni, fejlődni és játszani vágyunk. Erről szól, az évadzáró vidám estünk!
Halál meg a többiek, avagy a mumusok már a spájzban vannak
Minden embert foglalkoztat a halál témája. Valakinek a totális véget jelenti, másoknak misztikum, esetleg átjárót egy másik világba. A legtöbbünkben pedig félelmet kelt. Írók tucatjai feldolgozták – ha élhetünk ezzel a kis szójátékkal: boncolgatták – a témát.
Ezekből a művekből szemezgettünk, s végül kiválasztottuk azokat a jeleneteket, amik nem veszik teljesen komolyan a kérdéskört. Nevessünk együtt a vén kaszás arcába! Az esten több olyan szituációt láthatnak, amiben fontos szerepet kap a halál, sőt, az Önök szeme láttára manifesztálódik is a színpadon. Persze nem egészen abban a népi hiedelemben, amitől nap mint nap rettegnünk kell. Woody Allen, George C Chesbro és Stephen King művei alapján.
Csillag az éjszakában
Bujdosók ülnek a rőzsetűz mellett, valahol az erdélyi havasokban. Mindegyikük elvesztette mindazt, ami értelmet adott életének. Családot, otthont. Hamarosan azonban látogatók érkeznek, és mindannyiukban újraértelmeződik az, amit gondoltak a világról. Az előadás nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. A mi értelmezésünkben, ez az előadás arról szól, amiről nagyon sokan megfeledkezünk. Hogy mindenki ember, ideológiától vagy származástól függetlenül.
Elnémulás
A népet elnyomók halálra ítélnek egy asszonyt, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét.
„Történik napjainkban, bárhol, ahol létében van fenyegetve egy nyelv, s benne: az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája.”
„A darab komponálása közben gyakran kérdeztem magamtól, hogy melyik földrészen élt az a nép, amelynek utolsó pillanatait látjuk. Észak- vagy Dél-Amerikában? a Kaukázusban vagy Szibériában? valahol Közép-Európában? netán Afrikában? – hiszen az a párizsi egyetemista lány, a magyar szakosok színjátszócsoportjának tagja, aki szerepet kért tőlem, elefántcsontparti volt. Játszódhatik e darab bárhol a földgolyón – sajnos. Mindenütt, ahol egy nép lába alatt a multik olajat vagy uránt sejtenek, ahol kivágják az őserdőket, s ahol a mészárszékben éppen most mérik ki az utolsó bölények, az utolsó delfinek és angyalok húsát.”
Dorian Gray tükörképe
Oscar Wilde regényéből, Kosztolányi Dezső fordítását felhasználva írta: Kun Áron.
Oscar Wilde klasszikus regényének hőse, a gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, Dorian Gray megszállottja annak a gondolatnak, hogy örökké fiatal és szép maradjon, s ezért még akár a lelkét is eladná. Miután az egyik barátja megfesti portréját, a fiú csak azt fájlalja, hogy az ő szépségét az élet és az idő hamar lerombolja majd, míg a képe örök marad, s azt kívánja, hogy bárcsak ez fordítva lenne.
Estünkön, a mű, a művész, és a szemlélő találkozik a színpadon. Három ember története elevenedik meg, kik saját sorsuk pecsétjévé váltak.
Nem mi kiáltunk… – verses összeállítás
Kiáltások. Öröm, bánat, félelem, bűn és megannyi téma, melyet feldolgoztunk és egy kiáltásban megmutatunk. József Attila és Juhász Gyula verseit válogatták össze a társulat tagjai. Azokat melyek közel állnak hozzájuk, mond nekik valamit. Ebből született meg ez az összeállítás.
Zárt tárgyalás
Három idegen egy szobába kerül — bár maguk sem tudják, miért. Ahogy telik az idő, elkezdődik közöttük egy macska-egér játék, amit nehezít az a tény, hogy nincs mód szabadulásra. Mindannyiuk lelkében szörnyű titkok rejtőznek.
Sartre drámája filozofikus és abszurd játék, mely az emberi lélek legmélyebb bugyraiba hatol, abba a pokolba, ahonnan nincs menekvés. Sorsok, bűnök, pillantások, tükrök — kén, máglya és rostély nélkül.
„A pokol — az a többiek.”
Tévedések Összjátéka – Rejtő Jenő nyomán
… Az élet néha humoros helyzeteket produkál.
Mi történik, ha egy pesti fogorvos félrelép, és az áldozatul esett hölgy megjelenik az orvos lakásán? Vagy a rég holtnak hitt férj hazatér és feleségét egy másik férfi karjaiban találja? Hogyan lesz egy egyszerű, szegény irodistából, tévedésből cégvezető? Mi történik, ha egy hamis tanú, véletlenül, másik tárgyalásra megy be? Megannyi helyzetkomikum, melyen jól szórakozhat a kedves néző, ha megnézi „A tévedések összjátéka” című, Rejtő Jenő művei alapján összeállítottt estet.