Társulatunk tíz éves megalakulásának évfordulója alkalmából szeretettel várunk mindenkit, 2021. december 18-án, egy hangulatos időutazásra, ami az elmúlt éveink munkásságát öleli fel.

Emlékezés és ünneplés is ez az időpont, ezért előadásunk első felében az elmúlt tíz év pillanatait elevenítjük fel, a második felében pedig a közös ünneplésé lesz a főszerep. (Természetesen, az újjászületés sem marad ki, számos meglepetéssel várjuk Önöket.)

A gálára a belépés díjtalan, de előzetes regisztráció szükséges.

Chioggia egy kedves, békés város, Velence mellett. A lakosok szorgosan végzik a munkájukat, az utcákon szerelmesek lófrálnak. Ezt az idillt azonban nagyon könnyű felborítani. Az oka: a sült tök.

Egyetlen árva sült tök képes Chioggiát hangos csatatérré változtatni. A szerelmi civódások és családi összetűzések között, csak Isidoro, a büntetőbírósági jegyző próbál eligazodni, ő sem sok sikerrel, hiszen főhőseink úgy békülnek ki és vesznek össze újra, hogy a szálak még jobban összegubancolódnak.

Carlo Goldoni figurái, bár cseppet sem csendes, de esendő, szerethető emberek, akiknek még meg kell tanulniuk, hogy néha nem árt félretenni a büszkeségüket, hogy boldogok lehessenek.

Rosmersholm, nagy múltú, előkelő család birtoka. Johannes Rosmer lelkész, felesége halála után elhagyja hivatását. Új célja, hogy egy politikailag megosztott társadalomban felszabadítsa a lelkeket és az embereket megtanítsa helyesen ítélni. Nem csatlakozik egy eszméhez sem, elutasítja a konzervatívok és a szabad elvűek közeledését is. Segítségére egyedül Rebekka West siet, de még ő sem képes megvédeni Rosmert a támadásoktól. A múltból sötét titkok kezdenek feltörni és a férfi hamarosan gyanú, zsarolások és fenyegetések kereszttüzében találja magát.

És egyre fenyegetőbben közelednek a rosmersholmi fehér paripák is.

Radnóti Miklós, 1937-ben emlékezett meg egy rövid versben, Federico García Lorcáról. García Lorcát 1936-ban végezték ki a fasiszta erők, és néhány évvel később, ugyanez a sors várt Radnótira is.
A költészet napja alkalmából, a XX. század két olyan költőjének életművéből válogattunk, akik alapvetően meghatározták korukat és művészetüket. Az előadás nem rendhagyó irodalomóra. Nem hivatott életpályát bemutatni, de néhol összecsengenek a sorsok, a pillantások, a boldogságok és a tragédiák.
Két költő, két sors, két lövés, egy est.

Casting: Egy stáb éppen szereplőválogtást tart egy szappanoperához. Az érdekek egymásnak feszüléséből azonban még senki sem tudja pontosan, hogy mit nyer. Karriert, megváltást, vagy családot.

Allotrópia (nagyon kamara darab): A válás sosem könnyű, főleg ha az egyik fél nem szeretné. De mi történik, amikor egy harmadik személy is okozhatta a helyzetet? Vagy egyáltalán nem erről van szó?
Vajon megbeszélhetőek a dolgok higgadtan vagy elszabadulnak az indulatok?

2018. június 16-án jelent meg a „Szivárványálom könyvek” első antológiája, a „Lélekcseppek”. A kiadó célja az, hogy ismertebbé, elfogadottabbá tegye a hazai LMBTQ irodalmat.

A „Lélekcseppek” megjelenése és a közelgő előbújás napja (október 11.) alkalmából, irodalmi estre várunk minden érdeklődőt. Az est első felében a Genéziusz Színház társulata olvas fel a kötetből, utána pedig alkalom nyílik egy kötetlen beszélgetésre is a „Lélekcseppek” két szerzőjével, Betty Foresterrel és Sam Wilberryvel, a könyvről, a hazai LMBTQ irodalomról, illetve az írás fontosságáról.
A beszélgetést, Horváth István vezeti.

Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Férje halála után nyolc éves gyászt rendel el. Ebből a bezártságból azonban csak a házassággal lehet szabadulni, viszont a faluban egy férfi sem akarja feleségül venni a lányokat. Csak a legidősebbnek, Angustiasnak akad kérője, az is csak a hozomány reményében. Hamarosan felszínre törnek az elfojtott indulatok, az évekig elhallgatott gyűlölet és féltékenység, a ki nem mondott titkok.

Federico García Lorca drámája a spanyol falvak színterében boncolgatja jelen korunknak is aktuális kérdéseit, a feminizmust, a társadalmi, családi konvencióknak való megfelelés nehézségeit, a kiútkeresést. Mit tehet egy nő, akinek özvegyként kell összetartania egy családot? Mit tehetnek azok a nők, akik sosem lehetnek boldogok? Szembeszállhatnak-e a hagyományokkal és az elvárásokkal a saját boldogságuk érdekében?

„ez tehát a hely a végső elhatározás helye
személyes bolyongásaim kezdete…”

A Magánlabirintus, Kőhalmi Ildikó negyedik kötete. Mégsem hagyományos verseskötetről van szó, ugyanis egy belső útvesztőben való bolyongás történetét beszéli el, a belépéstől kezdve. Kavics világában azonban nem a fenevaddal való megküzdés a legnehezebb, hanem kijutni a labirintusból. A Magánlabirintus közhelyek nélküli útmutató a szabadsághoz.

„…az elfedett dolgok
labirintusában egyedül leszek és magam”

Gyilkosság a kastélyban:
Florestine, a szolgálólány, igyekszik minél előbb eltenni láb alól úrnőjét. Bérgyilkost fogad, azonban a helyszínre érkező férfi meglehetősen furcsán viselkedik. A körülményeket nehezíti még egy idős komornyik, valamint egy titokzatos holttest a szomszédos szobában.

Szeánsz élő adásban:
András, a kissé szerencsétlen férfi hazautazik testvéréhez, Izabellához, aki jósdát vezet. Az egyik pillanatban egy stáb érkezik a jósdába, hogy élő adásban közvetítsenek ördögűzést. Izabella nincs otthon, így Andrásnak kell felvennie a harcot a Gonosszal.

A kérdés már csak annyi: Kicsoda Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez?