Korábbi előadásaink

„Nagy utazás” – 10 éves születésnapi gálaműsor
Társulatunk tíz éves megalakulásának évfordulója alkalmából szeretettel várunk mindenkit, 2021. december 18-án, egy hangulatos időutazásra, ami az elmúlt éveink munkásságát öleli fel.
Emlékezés és ünneplés is ez az időpont, ezért előadásunk első felében az elmúlt tíz év pillanatait elevenítjük fel, a második felében pedig a közös ünneplésé lesz a főszerep. (Természetesen, az újjászületés sem marad ki, számos meglepetéssel várjuk Önöket.)
A gálára a belépés díjtalan, de előzetes regisztráció szükséges.

Chioggai csetepaté
Chioggia egy kedves, békés város, Velence mellett. A lakosok szorgosan végzik a munkájukat, az utcákon szerelmesek lófrálnak. Ezt az idillt azonban nagyon könnyű felborítani. Az oka: a sült tök.
Egyetlen árva sült tök képes Chioggiát hangos csatatérré változtatni. A szerelmi civódások és családi összetűzések között, csak Isidoro, a büntetőbírósági jegyző próbál eligazodni, ő sem sok sikerrel, hiszen főhőseink úgy békülnek ki és vesznek össze újra, hogy a szálak még jobban összegubancolódnak.
Carlo Goldoni figurái, bár cseppet sem csendes, de esendő, szerethető emberek, akiknek még meg kell tanulniuk, hogy néha nem árt félretenni a büszkeségüket, hogy boldogok lehessenek.

Rosmersholm
Rosmersholm, nagy múltú, előkelő család birtoka. Johannes Rosmer lelkész, felesége halála után elhagyja hivatását. Új célja, hogy egy politikailag megosztott társadalomban felszabadítsa a lelkeket és az embereket megtanítsa helyesen ítélni. Nem csatlakozik egy eszméhez sem, elutasítja a konzervatívok és a szabad elvűek közeledését is. Segítségére egyedül Rebekka West siet, de még ő sem képes megvédeni Rosmert a támadásoktól. A múltból sötét titkok kezdenek feltörni és a férfi hamarosan gyanú, zsarolások és fenyegetések kereszttüzében találja magát.
És egyre fenyegetőbben közelednek a rosmersholmi fehér paripák is.

„…az égre írj, ha minden összetört!”
Radnóti Miklós, 1937-ben emlékezett meg egy rövid versben, Federico García Lorcáról. García Lorcát 1936-ban végezték ki a fasiszta erők, és néhány évvel később, ugyanez a sors várt Radnótira is.
A költészet napja alkalmából, a XX. század két olyan költőjének életművéből válogattunk, akik alapvetően meghatározták korukat és művészetüket. Az előadás nem rendhagyó irodalomóra. Nem hivatott életpályát bemutatni, de néhol összecsengenek a sorsok, a pillantások, a boldogságok és a tragédiák.
Két költő, két sors, két lövés, egy est.

Casting/Allotrópia
Casting: Egy stáb éppen szereplőválogtást tart egy szappanoperához. Az érdekek egymásnak feszüléséből azonban még senki sem tudja pontosan, hogy mit nyer. Karriert, megváltást, vagy családot.
Allotrópia (nagyon kamara darab): A válás sosem könnyű, főleg ha az egyik fél nem szeretné. De mi történik, amikor egy harmadik személy is okozhatta a helyzetet? Vagy egyáltalán nem erről van szó?
Vajon megbeszélhetőek a dolgok higgadtan vagy elszabadulnak az indulatok?

Lélekcseppek – A hazai LMBTQ+ irodalomról
2018. június 16-án jelent meg a „Szivárványálom könyvek” első antológiája, a „Lélekcseppek”. A kiadó célja az, hogy ismertebbé, elfogadottabbá tegye a hazai LMBTQ irodalmat.
A „Lélekcseppek” megjelenése és a közelgő előbújás napja (október 11.) alkalmából, irodalmi estre várunk minden érdeklődőt. Az est első felében a Genéziusz Színház társulata olvas fel a kötetből, utána pedig alkalom nyílik egy kötetlen beszélgetésre is a „Lélekcseppek” két szerzőjével, Betty Foresterrel és Sam Wilberryvel, a könyvről, a hazai LMBTQ irodalomról, illetve az írás fontosságáról.
A beszélgetést, Horváth István vezeti.

Bernarda Alba háza
Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Férje halála után nyolc éves gyászt rendel el. Ebből a bezártságból azonban csak a házassággal lehet szabadulni, viszont a faluban egy férfi sem akarja feleségül venni a lányokat. Csak a legidősebbnek, Angustiasnak akad kérője, az is csak a hozomány reményében. Hamarosan felszínre törnek az elfojtott indulatok, az évekig elhallgatott gyűlölet és féltékenység, a ki nem mondott titkok.
Federico García Lorca drámája a spanyol falvak színterében boncolgatja jelen korunknak is aktuális kérdéseit, a feminizmust, a társadalmi, családi konvencióknak való megfelelés nehézségeit, a kiútkeresést. Mit tehet egy nő, akinek özvegyként kell összetartania egy családot? Mit tehetnek azok a nők, akik sosem lehetnek boldogok? Szembeszállhatnak-e a hagyományokkal és az elvárásokkal a saját boldogságuk érdekében?

Magánlabirintus
„ez tehát a hely a végső elhatározás helye
személyes bolyongásaim kezdete…”
A Magánlabirintus, Kőhalmi Ildikó negyedik kötete. Mégsem hagyományos verseskötetről van szó, ugyanis egy belső útvesztőben való bolyongás történetét beszéli el, a belépéstől kezdve. Kavics világában azonban nem a fenevaddal való megküzdés a legnehezebb, hanem kijutni a labirintusból. A Magánlabirintus közhelyek nélküli útmutató a szabadsághoz.
„…az elfedett dolgok
labirintusában egyedül leszek és magam”

Virágot Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez sírjára IS
Gyilkosság a kastélyban:
Florestine, a szolgálólány, igyekszik minél előbb eltenni láb alól úrnőjét. Bérgyilkost fogad, azonban a helyszínre érkező férfi meglehetősen furcsán viselkedik. A körülményeket nehezíti még egy idős komornyik, valamint egy titokzatos holttest a szomszédos szobában.
Szeánsz élő adásban:
András, a kissé szerencsétlen férfi hazautazik testvéréhez, Izabellához, aki jósdát vezet. Az egyik pillanatban egy stáb érkezik a jósdába, hogy élő adásban közvetítsenek ördögűzést. Izabella nincs otthon, így Andrásnak kell felvennie a harcot a Gonosszal.
A kérdés már csak annyi: Kicsoda Juan Gustavo Manuel Demetrio Baltazar Fernandez?

Good day today!
„Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja.” (Illyés Gyula)
Gyerekbántalmazásnak nevezzük, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül.
A gyermekbántalmazás magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, vagy hanyag bánásmódot, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon vagy a hatalmon alapul.

Sanzon Izé
A kabaré műfaj halhatatlan. Mindenki ismeri Karinthy Frigyes, Nóti Károly vagy Rejtő Jenő jeleneteit. Kevés azonban az olyan est, amiben modern, mai kabarészerzők jeleneteit láthatja a publikum. A Sanzon Izé (szójáték, a francia Champs-Élysées-ből ered) a klasszikusok mellett, a mai, aktuális jeleneteket is hivatott bemutatni. Olyan művek is kerülnek bemutatásra, amiket eddig sehol sem láthattak a nézők, többek között Hajdú Róbert és Horváth István írásai is.

ELEFÁNT/ember
Ez a történet a különbözőségekről szól. Arról, amit ma óvatosan elkerülünk. Nem beszélünk róla, mert különbözni másoktól, tabu. A társadalom rákfenéje, a pénz-, a hatalom-, a marketing szőtte világunk. Nap, mint nap szembetaláljuk magunkat az erőszakosabbnál erőszakosabb reklámokkal.
Ne gondolkozz, csak legyél fogyasztó!
Ne légy más, mint a többiek, mert akkor selejt vagy! Légy olyan, mint mindenki! Könnyebb egy csordát irányítani? Hát persze! Könnyebb, ha irányítanak minket? Naná! De érünk-e el valamit azzal, ha eszközei vagyunk, egy globális „Szexi vagy nem?” játéknak?
Ez a történet az önzésről szól. Arról, hogy hogyan használnak.
Az ELEFÁNT/ember igaz történeten alapszik. Mondanivalója, nem csak korában, a 19. században, de most is aktuális.

A mumus
Vannak dolgok, amiket csak a szemünk sarkából látunk. De talán jobb is így…
Egy zaklatott férfi érkezik Dr. Harper pszichiáter rendelőjébe. Az illető súlyos esetnek, zavart elmének látszik. Elmondja, hogy ő csak azért jött, hogy a gyermekei haláláról beszéljen. A gyermekei haláláról, akiket állítólag a Mumus ölt meg…

Mi a szitu? – improvizáiós est
Improvizáció, vagyis rögtönzés. Szereted a színházat? A helyzeteket? Kríziseket vagy a komikumot? Esetlegesen beleszólnál a történet végkifejletébe? Akkor várunk a „Mi a szitu?” című improvizációs estre! A jelentkezés feltétele, hogy a geneziusz.szinhaz@gmail.com-ra írj egy szituációt, szereplőket és helyszínt. Ezekből válogatunk, és áll össze az est.

A teljesség imamalmai
A teljesség imamalmai. A cím talán mindent elmond erről az estéről. Jelzem, TALÁN, de nem biztos. Hiszen az estének is annyi arca van, ahányféleképpen Kőhalmi Ildikó forgatja a szavakat versekké, gondolatokká, érzésekké. A műveket magas fokú intenzivitás jellemzi. Szinte könyörögnek a könyv lapjairól, az értő – de leginkább érző – emberért. Nem kell mégsem azt hinni, hogy a tökéletességgel példálózunk. Szó sincs erről. Nagyon is emberi érzésekről van szó, ám egy teljesen másik világból, a Narancs Galaxisból.

Charley nénje
Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe ás Anniebe, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik. A színdarab az eredeti Brandon Thomas mű alapján kerül színpadra, új dalokkal.

Blám 2013
Történetünk a francia forradalom idején kezdődik egy párizsi kocsmában. Két szélhámos köt szövetséget a könnyebb boldogulás reményében. Ténykedéseik közben találkoznak a forradalom legjelentősebb alakjaival és komolyan befolyásolják azok életét valamint cselekedeteit, ezzel tevőlegesen is beleszólva a forradalom menetébe. Ezek a kalandok rengeteg komikus szituációba sodorják önmagukban is megmosolyogtató hőseinket.

Színészek íróbőrben – beszélgetések a társulat íróival
A Genéziusz Színház színészei bemutatják saját műveiket.
A szerzők saját írásaiknak egy-egy részletét rendezik színpadra az est folyamán és arról beszélgetnek, hogyan kapcsolódik össze a színház, a rendezés, a színészet és az írás az életükben.
A rendezvény, az Ünnepi könyvhét keretében valósul meg.

Good day today!
„Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja.” (Illyés Gyula)
Gyerekbántalmazásnak nevezzük, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül.
A gyermekbántalmazás magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, vagy hanyag bánásmódot, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon vagy a hatalmon alapul.

Sanzon Izé
A kabaré műfaj halhatatlan. Mindenki ismeri Karinthy Frigyes, Nóti Károly vagy Rejtő Jenő jeleneteit. Kevés azonban az olyan est, amiben modern, mai kabarészerzők jeleneteit láthatja a publikum. A Sanzon Izé (szójáték, a francia Champs-Élysées-ből ered) a klasszikusok mellett, a mai, aktuális jeleneteket is hivatott bemutatni. Olyan művek is kerülnek bemutatásra, amiket eddig sehol sem láthattak a nézők, többek között Hajdú Róbert és Horváth István írásai is.

ELEFÁNT/ember
Ez a történet a különbözőségekről szól. Arról, amit ma óvatosan elkerülünk. Nem beszélünk róla, mert különbözni másoktól, tabu. A társadalom rákfenéje, a pénz-, a hatalom-, a marketing szőtte világunk. Nap, mint nap szembetaláljuk magunkat az erőszakosabbnál erőszakosabb reklámokkal.
Ne gondolkozz, csak legyél fogyasztó!
Ne légy más, mint a többiek, mert akkor selejt vagy! Légy olyan, mint mindenki! Könnyebb egy csordát irányítani? Hát persze! Könnyebb, ha irányítanak minket? Naná! De érünk-e el valamit azzal, ha eszközei vagyunk, egy globális „Szexi vagy nem?” játéknak?
Ez a történet az önzésről szól. Arról, hogy hogyan használnak.
Az ELEFÁNT/ember igaz történeten alapszik. Mondanivalója, nem csak korában, a 19. században, de most is aktuális.

A mumus
Vannak dolgok, amiket csak a szemünk sarkából látunk. De talán jobb is így…
Egy zaklatott férfi érkezik Dr. Harper pszichiáter rendelőjébe. Az illető súlyos esetnek, zavart elmének látszik. Elmondja, hogy ő csak azért jött, hogy a gyermekei haláláról beszéljen. A gyermekei haláláról, akiket állítólag a Mumus ölt meg…

Mi a szitu? – improvizáiós est
Improvizáció, vagyis rögtönzés. Szereted a színházat? A helyzeteket? Kríziseket vagy a komikumot? Esetlegesen beleszólnál a történet végkifejletébe? Akkor várunk a „Mi a szitu?” című improvizációs estre! A jelentkezés feltétele, hogy a geneziusz.szinhaz@gmail.com-ra írj egy szituációt, szereplőket és helyszínt. Ezekből válogatunk, és áll össze az est.

A teljesség imamalmai
A teljesség imamalmai. A cím talán mindent elmond erről az estéről. Jelzem, TALÁN, de nem biztos. Hiszen az estének is annyi arca van, ahányféleképpen Kőhalmi Ildikó forgatja a szavakat versekké, gondolatokká, érzésekké. A műveket magas fokú intenzivitás jellemzi. Szinte könyörögnek a könyv lapjairól, az értő – de leginkább érző – emberért. Nem kell mégsem azt hinni, hogy a tökéletességgel példálózunk. Szó sincs erről. Nagyon is emberi érzésekről van szó, ám egy teljesen másik világból, a Narancs Galaxisból.

Charley nénje
Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe ás Anniebe, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik. A színdarab az eredeti Brandon Thomas mű alapján kerül színpadra, új dalokkal.

Blám 2013
Történetünk a francia forradalom idején kezdődik egy párizsi kocsmában. Két szélhámos köt szövetséget a könnyebb boldogulás reményében. Ténykedéseik közben találkoznak a forradalom legjelentősebb alakjaival és komolyan befolyásolják azok életét valamint cselekedeteit, ezzel tevőlegesen is beleszólva a forradalom menetébe. Ezek a kalandok rengeteg komikus szituációba sodorják önmagukban is megmosolyogtató hőseinket.

Színészek íróbőrben – beszélgetések a társulat íróival
A Genéziusz Színház színészei bemutatják saját műveiket.
A szerzők saját írásaiknak egy-egy részletét rendezik színpadra az est folyamán és arról beszélgetnek, hogyan kapcsolódik össze a színház, a rendezés, a színészet és az írás az életükben.
A rendezvény, az Ünnepi könyvhét keretében valósul meg.



